A közepesen korszerű regényírók módjára ide-ode fogok ugrándozni az időben, aminek a művészi szempontok mellett az is oka, hogy hetek óta megvan a kutya, de csak most kezdtem írni a blogot, az elmúlt időben ugyanis megállás nélkül az állat után ganajoztam. Szóval az első…

És hogy mi történt az első látogatáskor? Puma belebújt az ölembe ijedtében és dermedt staglipozícióban töltötte az idő nagy részét. A mudik ugyanis meghökkentően gyávák, de annyira,  hogy Szabó Zolitól is megijednek egészségesen bizalmatlanok minden idegennel.

 Ajaj. Ezt a posztot 17 napja kezdtem írni, és csak most jutok hozzá, hogy folytassam. A lényeg, hogy csiribí-csiribá, elindult Puma kutya blogja. Hogy miért Puma? 1988 óta bennem rezeg, ahogy a lenti légvédelmi üteg egyik másodidőszakos katonája azt mondja, hogy "szopjon le…