Ajaj. Ezt a posztot 17 napja kezdtem írni, és csak most jutok hozzá, hogy folytassam. A lényeg, hogy csiribí-csiribá, elindult Puma kutya blogja. Hogy miért Puma? 1988 óta bennem rezeg, ahogy a lenti légvédelmi üteg egyik másodidőszakos katonája azt mondja, hogy "szopjon le egy puma", pedig nem tudhatta, hogy később, az internet korszakában majd a "szexuálisan kiéhezett, sőt dugómániás, tinédzserkorán túljutott asszony" jelentést veszi fel a szó. Ő Észak-Amerika legnagyobb macskaféle ragadozójára gondolt. De szerencsére nem ezért lett Puma a Puma, hanem mert az expressz.hu-n találtuk egy elképesztően helyes korcskutyát ezen a néven, de mire hívtuk volna őket, elvitték az állatot. A gyerekek annyira rákattantak, hogy amikor az akkor még Nyers Kincs névre hallgató kölyköt elhoztuk, az egyhetes névkeresés végén nem is volt igazán kérdés, hogy mi lesz a neve. A képeket az akkor még extrém gyáva mudilányról Földes Andris csinálta, amikor pár órára bevittem a szerkesztőségbe. A kutya mögött/alatt Munk Vera, a legmenőbb magyar állatújságíró látható.